Költői kérdés következik, mostmár tényleg minden héten írni fogunk valamiből? A Petőfi tételem, egyébként jól sikerült, a tartalom négyes lett, azért mert 45 perc alatt, ""csak"" két verset tudtam elemezni (ezen egyébként a fakos tanárom teljesen ki van akadva, hogy mi az, hogy egy tanár elvárja, hogy ennyi idő alatt három verset elemezzünk), a nyelvtani helyesség pedig ötös! :D (az Ady tételre kiváncsi leszek, négy verset elemeztem, bár röviden, viszont emlékezetből, mert voltam olyan szerencsétlen, és nem vittem szöveggyűjteményt, osztálytársam pedig tankönyvet hozott a könyvtárból, amiből simán kipuskázhattam volna az egészet, de miután ilyen világi nagy stréber lettem, fejből csináltam) Ráadásul fakon is négyest kaptam a tételre, de csak azért mert rohadtul nem tanultam semmit és nem beszéltem folyamatosan, pfffff.
Egyébként jó lenne eljutni oda már, hogy végleg eldöntöm melyik egyetemet és szakot akarom megjelölni és jelentkezni. De én rettegek, mert tuti elfogok valamit rontani a jelentkezési lapon, és konkrétan meghalok akkor tízszer.
Az órarendem pedig fantasztikusabb lett (komolyan), mint az előző félévben, mostmár pénteken hat órám van hét helyett, ami istenkirály, utoljára kilencedikben volt ilyen azt hiszem, és megbeszéltem magammal, hogy infófakra továbbra sem járok be, gyakorlok majd itthon, miután úgysem csinálunk semmit órán.
Múlthéten olyan beteg lettem, hogy körülbelül egy hajszál választott el attól, hogy ne vágjak eret, de persze iskolába mentem, mert miért ne. Mondjuk ehhez csak annyi hozzáfűzni valóm van, hogy én rohadtul nem tudom mi van ebben a neocitran-ban, de én egy félnapig olyan jól lettem tőle minden nap, hogy hihetetlen.
Én amúgy az eddigi gimis három év alatt egyszer sem késtem el első óráról, az elmúlt egy hónapban viszont háromszor. Ráadásul ebből két alkalom ugyanaz az óra, szóval az utóbbi incidens enyhén kínos volt, őszintén szólva én ilyenkor azt sem tudom mit kell mondani, komolyan.